Szimpóziumot rendezett az MTA Történettudományi Intézete április 1-jén Teleki Pál halálának 75. évfordulójára. Az eseményen Turbucz Dávid, Zeidler Miklós, valamint Ablonczy Balázs történészek tartottak előadást.
Turbucz Dávid Horthy-kutató történész a tragikus körülmények között elhalálozott miniszterelnök kormányzóval való kapcsolatát elemezte. Teleki Pál egy billiárdasztalon éjszakázva ismerkedett meg Horthy Miklóssal, később, 1919-ben pedig a szegedi ellenkormányban a külügyi, illetve a hadügyi tárcát vitték. Egy belgrádi, antanttal való tárgyaláson kezdődött a munkakapcsolatuk Turbucz szerint.
A történész megjegyezte, amikor Teleki Pál nem volt hivatalban, nem ápolt közeli kapcsolatot a kormányzóval és igen ritkán találkoztak. Horthy tanácsadói köréből is elég hamar kikerült. Sőt – emelte ki Turbucz – az 1920-as kormányalakításkor Horthy nem őt, hanem Bethlen Istvánt akarta felkérni miniszterelnöknek, s csak második jelöltként került a kormányfői székbe. Az 1921-es események, amikor IV. Károly visszatérési kísérlete történt, nem rontotta meg Teleki kapcsolatát a kormányzóval, habár a miniszterelnök a királyt támogatta, így menesztette őt Horthy.
Az 1938-ban megalakult Imrédy-kormány jobbratolódása nem volt ínyére Telekinek, Imrédy Béla lemondása után mégis azt kérte Horthytól, hogy hadd jöjjön vissza Imrédy. A második Imrédy-kormány azonban csak néhány hónapig bírta, ezután következett Teleki második miniszterelnöksége. Turbucz Dávid elmondta, hogy ekkor újra szoros lett a kapcsolat Horthy és Teleki között, közösen vadásztak és hivatali, politikai ügyekben is rengeteget konzultáltak.
Azonban ennek a korszaknak nagyon komoly külpolitikai problémái voltak – mutatott rá a szakértő. Az első bécsi döntéssel nem volt elégedett sem Horthy, sem Teleki, hiszen szűkült a mozgásterük, mégis fent kell tartani a kapcsolatot az angolokkal. Ebben Turbucz értelmezése szerint mindketten egyetértettek .
Horthy: „Erő nélkül nincsen siker, bátorság nélkül nincsenek eredmények"
Sem a társadalom, sem a kormányzó nem tudott önmérsékletet tanúsítani a területi evíziós politika tekintetében, ezért volt erős az elköteleződés a németek felé. A villámháború alatt Horthy német orientációja egyre fokozódott. Turbucz Dávid szerint ezt az orientációt azért vállalta Horthy, mert a területi revízióért kockázatot kellett vállalnia. Idézte a kormányzót: „Erő nélkül nincsen siker, bátorság nélkül nincsenek eredmények”.